Debrecen

Debrecen, az ország második legnagyobb és legnépesebb városa, az ország keleti részén fekszik, 30-km-re a román határtól, Budapesttől 230 km-re. Területe: 461,65 km2. Lakossága 215 ezer fő, de a városban folyamatosan mintegy 300 ezer ember lakik, hiszen az ország legnagyobb és legrégebben, 1538 óta folyamatosan működő egyetemének hallgatói csak kis arányban helyiek, ugyanúgy, ahogy a mintegy harminc középiskola diákjainak egy része sem, illetve a mintegy 20–30 ezer turista, aki folyamatosan fluktuálva a városban tartózkodik. Debrecen megközelíthető az

M3-as, majd az M35-ös autópályákon. Budapesttel a 4-es számú főútvonal szintén összeköti. Több irányból érkezik a vasút is. Ezen kívül itt található Magyarország egyik nemzetközi repülőtere, ami mind személy-, mind teherforgalmat bonyolít le már az 1900-as évek eleje óta.

Debrecen gyakran került nehéz helyzetbe földrajzi helyzete miatt és azért is, mert nem rendelkezett várral vagy városfallal, és csak a városatyák diplomáciai lavírozása menthette meg. A városnak hol a terjeszkedő törököket, hol az osztrákokat, hol Rákóczit támogatva sikerült fennmaradnia. Talán ez is hozzájárult a polgárok nyitott gondolkodásához, ami előkészítette az utat a reformáció számára. A gazdag kereskedőváros polgársága körében hamar visszhangra találtak a kálvini reformáció tanai, és lehetőségeiket kihasználva a korszakban szinte egyedülállóan fejlett iskolahálózat kiépítését kezdték meg. Ekkoriban alakult ki a cívis mentalitás, amiben a református vallás morális értékrendje egyesült az itt élők pragmatikusan puritán életfelfogásával. A 16. század közepén már a város teljes lakossága protestáns. Így nyerte el a város a „kálvinista Róma” nevet.A város gazdasági és kulturális jelentőségét is elismerve adományozta I. Lipót Debrecennek a szabad királyi városi rangot 1693-ban. 1715-ben pedig visszatért a városba a katolikus egyház, és a várostól kapott telken a piarista szerzetesek felépítették a mai Szent Anna székesegyházat. Ebben az időben a város már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központ. Református Kollégiumában (a mai egyetem elődje) későbbi tudósok és költők tanulnak.

A város gyorsan fejlődött, de konzervatizmusát mindig megtartotta. A történelem úgy hozta, hogy az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében. Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa. 1849 áprilisában Kossuth a debreceni Református Kollégium oratóriumában mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.

Hazai és külföldi emberekben sokszor felmerült már a kérdés, hogy olyan természeti környezetben, ahol Debrecen fekszik, hogyan alakulhatott ki már a kora középkorban egy jelentős település. Természetesen a város kialakulásának és fejlődésének a múltban megvoltak az erőforrásai és földrajzi alapjai. A tájhatár, ahol Debrecen fekszik, máshol is fontos szerepet játszott már települések kialakulásában. A tájhatáron fekvő településeknek általában gyorsabb volt a fejlődésük is, mint azoknak, amelyek egy-egy tájon helyezkedtek el. Közel volt a felszínhez a jó minőségű talajvíz, és a várost körülvevő hatalmas erdőségekből biztosítani lehetett a szükséges faanyagot. A földművelés és az állattenyésztés számára mind kitűnő lehetőséget biztosított a hajdúsági lösz és a Hortobágy szikes pusztái, ahol a város polgárai állataikat legeltették. Ezenkívül Debrecen fontos, a Felvidéket Erdéllyel összekötő kereskedelmi útvonalon feküdt, aminek az előnyeit a város ki is használta.

Napjainkban Debrecen Kelet-Magyarország legnagyobb városa, ezenkívül az ország egyik fontos kulturális, kereskedelmi, vasúti, építészeti központja.

Debrecen mára Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő városává vált.

Látnivalók

Csokonai Színház	Nagytemplom	Debreceni Egyetem

Virágkarnevál	Református Kollégium	Aquaticum fürdő